Az egyik előző cikkben (Szülés körüli búskomorság?… >>>) próbáltam bogarat ültetni a fülekbe, hogy a gyes neurózis, szülés utáni depresszió okai a minden rosszban bűnösnek kikiáltott hormonok helyett máshol (is) keresendők. (Remélem, sikerült…) Például a felmenőktől hozott, gyerekvállalással kapcsolatos stresszreakciókban, indokolatlan feszültséget okozó rokonsági mintákban… Egy másik előző cikkben (Teherbeesés lelki akadályai… >>>) pedig rávilágítottam, hogy a várandóssá válásban jócskán lehetnek gátló tényezők a modern, túlmedikalizált szülészeten szerzett traumatizáló szülésélmények. Most kössük össze a kettőt, természetes élettanilag bőven vannak közös nevezőik!
Mind a fogantatás, mind a szülés, az emésztéshez hasonlóan, paraszimpatikus idegrendszeri folyamat, ami teljes biztonságérzetben, ellazulva működik megfelelően. Viszont a stressz, a félelem(ben tartás), a lelki terroros ijesztgetés a szimpatikus idegrendszert aktiválja, feszültté tesz, ezzel nehézségeket okozhat a fogantatásnál, várandósságnál, szülésnél. Ezt nem nagyon szokták hangoztatni tünetelnyomó betegségügyi szemléletű körökben, pedig többen voltak már orvosok, akik ezt kutatták (pl. Selye János professzor).
Felmagasztalt tünetelnyomó betegségügyi ijesztgetés, mint ezerszeresen nehezítő tényező
Hogyan történik napjainkban az „odafigyelő” várandósgondozás és szülés a modern, művi beavatkozásos szülészeten? Például: „Anyuka, ha túlhordja a babát, meghalhat.” Vajon létezik olyan kismama, aki, ha bevallja magának az igazat, egy kicsit sem rémül meg egy ilyen, orvos szájából elhangzott fenyegető mondattól? Nyilván van ilyen nő: aki nem szeretné a gyermeket… Viszont aki szeretné, az nagyon feszültté válhat, aktiválódhat nála az üss vagy fuss (vagy tettesd magad halottnak…) reakció a szimpatikus idegrendszerben. Ezzel pedig a megnőhet a fogantatási, várandóssági és a szülési nehézségek, komplikációk valószínűsége is.
És ha vannak komplikációk (de ha nincsenek, akkor is), jönnek a művi beavatkozások. Mert ez a modern tünetelnyomó tudormányos szemléletű orvoslás, aki nem ismeri a paraszimpatikus idegrendszer működését. Legyen minden a személyzet igényei szerint tervezhető. Nemtörődöm módon figyelmen kívül hagyjuk az anya és az éppen születő emberi lény természetes élettani szükségleteit. A szülésnél gyorsítás – lassítás, sürgetés – visszatartás van. Alapos indok nélküli indítás, oxitocinos fájáserősítés, burokrepesztés, hasba könyöklés, gátmetszés, szabad mozgás akadályozása, gyors köldökzsinór elvágás, császármetszés. Ez a női testnek mind mind dilettáns, lelketlen és embertelen biorobotgép erőszak. A (papíron, elméletben) családbarát országban (a szürke hétköznapi gyakorlatban) ilyenekkel traumatizálják az anyákat és a babákat…
A szülés természetes élettanilag alapvetően nem ilyen lenne, ha vezetés helyett KÍSÉRNÉK. A kísérés egy emberséges asszisztálás. Biztosítani a szülő nő számára a megfelelő feltételeket és körülményeket, a kezébe adni, amit szeretne, amire valóban szüksége van! Ezzel lehet a folyamatot megkönnyíteni, a paraszimpatikus idegrendszert aktiválni, nyugtatni, lazítani, oldani a kismama feszültségeit.
Szülés utáni depresszió okai: nem kísérnek, hanem vezetnek, erőltetve
A sürgősségi császármetszésbe torkollott első szülésélményem EFT-s feldolgozásakor-feloldásakor tanulságos volt rálátni, hogy mennyi minden bezavart a szülés folyamatába. A megfelelő infrastruktúra hiánya, a sok sok kisebb-nagyobb baki úgy összességében az egészet megfosztotta az alapvető természetes intimitásától, biztonságérzetétől és nyugalmától. Például időjárási front miatt éppen tumultus volt a kórházban, és a 20-25 négyzetméteres vajúdószobában voltunk 8-10-en összezárva; vajúdó kismamák és férjeik vegyesen… És ami az én saram, hogy sajnos nem elég kényelmes és nem elég bő ruhákat vittem magammal a szülésre, nem tudtam bennük rendesen ellazulni, feszültségmentessé válni. Nem esett jól az sem, hogy nem tájékoztattak fontos dolgokról, például arról sem, hogy a hányás az intenzív tágulás jele, és nem egy szégyellnivaló baleset. Ezt utána egy könyvből tudtam meg… És így tovább.
Szerencsére lehet segíteni a fentiekben leírt hátterű szülés utáni búskomorságon is traumafeldolgozással, feloldással. Hogy ki milyen technikákkal és/vagy eszközökkel dolgozza ki magából a gyes neurózist, teljesen egyéni. Egyvalami biztos: kellően mély tudat alatti, paraszimpatikus idegrendszeri szinten ható, természetes és életbarát módszereket érdemes választani. Ilyenek lehetnek pl. a stresszoldó – agyalástalanító különleges Mesterpont masszázsos kezelések >>>.
Ajánlott könyvek (kispapáknak is!) – a linkre kattintva meg is lehet rendelni a Libritől:
Ina May Gaskin: Útmutató szüléshez
https://www.libri.hu/konyv/ina_may_gaskin.utmutato-szuleshez-1.html?p_id=7355
Sheila Kitzinger: A szülés árnyékában. Katarzis vagy krízis?
https://www.libri.hu/konyv/sheila_kitzinger.a-szules-arnyekaban.html?p_id=7355
 A cikk írója és a weboldal gazdája: Szeretettel üdvözöllek! Szalkainé Tóth Tímea vagyok, hívj te is Titinek, ha gondolod. Minimálmasszőr – addiktológus természetgyógyászként olyan, a köztudatban még kevésbé ismert stresszoldó – „agyalástalanító”, egyfajta „embervillamossági szerelő” eszközökkel és módszerekkel dolgozok, amik az én feszültségeimet is segítettek, segítenek oldani. Rólam itt >>> olvashatsz bővebben. Ha Neked is akadnak stresszreakciós nehézségeid a mindennapokban, és eleged van belőlük, keress meg az Elérhetőségeknél >>> megadott helyeken, várlak szeretettel! Akár online is tudunk rajtuk dolgozni, hogy Neked is sikerüljön lazábban kezelni és megoldani a nehéz élethelyzeteidet, feszültségeidet! |
