Stressz ellen mozgás a friss levegőn! (freeimages / couple-781066-m)

Zabszem a fokhagymák között: stressz ellen mozgás!

Már jó néhány éve, hogy láttam a Neten egy pszichiáterrel készült riportot, amin kicsit fennakadtam – és sajnos most is aktuális, ezért írok róla, okuljunk. Ami számomra megdöbbentő volt benne: a riportalany saját állítása szerint ugyan nem nyugtató párti, de. Ha egy kliens nem tud nála egyfolytában egy órát ülni a kezeléseken, akkor felírja neki a patikai tompító szert… Biztos vannak olyan túlzott mozgáskényszeres esetek, amikor elkerülhetetlen valamilyen stresszoldó szer szedése, de… Egyrészt szerekből is van életbarát fajta, másrészt a mozgáshiányos kultúránkban nem a legális tudatmódosító bekapkodás kellene legyen az első fokozat a közérzet általános javításában. Sokkal inkább szükséges a stressz ellen mozgás!

Ülésre kényszerítve: mintha megbilincselnének (freeimages / sexi-pink-handcuffs-739289-m)
Ülésre kényszerítve: mintha megbilincselnének (freeimages / sexi-pink-handcuffs-739289-m)

Miért nem szerencsés valakit sok ülésre kényszeríteni?

Mert a testünk és a lelkünk nem erre lett kitalálva! Csak pl. az iskolában a sok ülés és a régebben divatos sarokba állítás miatt hihetjük azt, hogy jó dolog 1/2 óránál tovább egy helyben ülni. Nem az! Fél óra ébrenléti „nyugton maradás” után mocorognunk kellene, felállni, menni néhány lépést, tornagyakorlatokat csinálni, átmozgatni a porcikáinkat. A testünkre hallgatva, ahogy akkor és ott jólesik. Mert különben letapadnak az izmaink, megfájdulnak az ízületeink, és akkor aztán jó sok feszültséget is összegyűjthetünk, zabszem lesz a nemesebbik felünkben. És ilyenkor a feszültség, a stressz ellen az anatómiailag helyes mozgás az egyedüli egészséges praktika! Így, aki nem képes fél óránál tovább egy helyben ülni, azt meg kellene dicsérni, mert hallgat a természetes ösztöneire… És igenis sétáljon, ha úgy tartja kedve!

Stressz ellen mozgás: miért fontos?

Arisztotelész tudott valamit, amikor a sétálós iskolájában tanított. A séta és a más kellemes mozgás megmozgatja a legtöbb izmunkat. Ezen kívül összehangolja az agyféltekék működését, csökkenti a feszültséget, támogatja a kreatív gondolkodást, az életnehézségek megoldását és hatékony módja a szellemi frissesség megőrzésének. Arisztotelészen túl más bölcs emberek is tudják ezt. Albert Einstein is rendszeresen, minden nap sétált és közben gondolkodott az elméletein. Baudelaire séta közben gyűjtött ötleteket az íráshoz. Thomas de Quincey, a 19. század egyik kedvelt költője, élete során összesen 180 ezer mérföldet sétált – eközben írta a verseit.

A gyerekeknek még fontosabb a szaladgálás a friss levegőn

Mert az agyuk közel felnőtt méretű, a tüdőlebenyeik mérete viszont a töredéke egy felnőttének. A kis tüdő csak úgy tudja ellátni oxigénnel a nagy buksit, ha sokat szaladgálnak… a mi iskolarendszerünk meg leülteti a gyerekeket órákra… A tájékozott pedagógusok tesznek ellene. Például az én középiskolai osztályfőnököm sem bírt a 30 leültetett zizegő tinédzserrel, ezért nem is nagyon korlátozott minket, de egy osztálykiránduláson elvitte az osztályt hosszútúrázni. Nem tudom, hány kilométert sétáltunk, de az biztos, hogy a túrára vivő buszon odafele ment a „rendetlenkedés”, visszafele viszont vágni lehetett a csendet. 🙂 Mindenki jól el volt lazulva. 🙂

Stressz ellen mozgás: én is szoktam a családommal sétálni minden nap

Stressz ellen mozgás a friss levegőn! (freeimages / couple-781066-m)
Stressz ellen mozgás a friss levegőn (freeimages / couple-781066-m)

Ha pedig valami miatt mégis elmarad a séta, nem érzem annyira jól magamat a bőrömben. És levegőzés közben gyakran szomorúan konstatálom, hogy nagyon sok szobában megy a tévé séta helyett… Pedig milyen jó érzés, amikor egy kiadós sétával kiszellőzik a fejem, a tüdőm, minden sejtem a friss levegőn, kieresztem a fáradt gőzt és kellemesen elfáradok. Még fejfájás elleni kezelésként is szoktam sétálni. Sőt, séta közben jönnek a legjobb ötleteim, amiket a munkában fel tudok használni!

És nemcsak mi sétálunk a rokonságban. Egy 75 év feletti rokonunk naponta legalább 1 órát sétálgat, ha máshol nem, akkor a saját udvarában fel-le. Lehet, hogy a szomszédjának jojóznak a szemei, ha közben ránéz, de a jó közérzet és a lazaság többet ér, mint az életellenesen élők véleménye.

Tehát ha zabszem van nemesebbik felünkben, a hátsónkban a fokhagymák között: jusson eszünkbe, hogy talán csak mozgáshiányunk van, és stressz ellen mozgás az egyik legjobb praktika.

Tessék eleget és személyre szabva mozogni, minimum eleget sétálni, számunkra kényelmes és kellemes módon! 🙂

Titi_Suzi A cikk írója és a weboldal gazdája:
Szeretettel üdvözöllek! Szalkainé Tóth Tímea vagyok, hívj te is Titinek, ha gondolod.
Minimálmasszőr – addiktológus természetgyógyászként olyan, a köztudatban még kevésbé ismert stresszoldó – „agyalástalanító”, egyfajta „embervillamossági szerelő” eszközökkel és módszerekkel dolgozok, amik az én feszültségeimet is segítettek, segítenek oldani. Rólam itt >>> olvashatsz bővebben.

Ha Neked is akadnak stresszreakciós nehézségeid a mindennapokban, és eleged van belőlük, keress meg az Elérhetőségeknél >>> megadott helyeken, várlak szeretettel! Akár online is tudunk rajtuk dolgozni, hogy Neked is sikerüljön lazábban kezelni és megoldani a nehéz élethelyzeteidet, feszültségeidet!

Még szintén kedvelheted...

1 hozzászólás

  1. Pintérné Annus Rita says:

    Teljesen egyetértek a leírtakkal. Annyit tennék csak hozzá, hogy a gyerekeket hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy csukott szájjal szaladgáljanak, és csak orron át lélegezzenek, mindig kicsiket (lásd a Buteyko-módszert), mert így lesz csak megfelelő mennyiségű oxigén a vérükben, és ezzel a módszerrel elkerülhető az asztma kialakulása, illetve ha már kialakult, javítani is lehet rajta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük